Algoritmus mondja meg azt, amit az emberi szem alig lát: milyen érzelmek rejlenek arckifejezésünk minimális változásai mögött?
2015. november 20. 17:50
p
0
0
0
Mentés
Egy új gépitanulás-algoritmus az embernél is jobban felderíti és azonosítja a röpke pillanatokig érzékelhető, viszont mély érzelmekről árulkodó úgynevezett mikro-arckifejezéseket. Az algoritmust a finnországi Oulu Egyetem Xiaobai Li által vezetett kutatócsoportja fejlesztette.
Videóval élethű körülmények között felvett mikro-arckifejezéseket tartalmazó adatbázis készítésével kezdték. Önkéntesek nézték meg az erős érzelmi töltésű, de az érzelmeket palástolni próbáló személyekről szóló felvételeket. Az önkéntesek akkor mutattak valamilyen érzelmi reakciót, amikor hasonló képi tartalmat láttak.
A következő lépésben egyetlen képkockát használtak. A rajta látható személy arcát tekintették szabványnak, majd összehasonlították a rákövetkező képkockákkal. Így próbálták megállapítani, hogyan változott meg az arckifejezés. Ha a változás mértéke meghaladott egy küszöbszintet, a kifejezést mikro-arckifejezésként határozták meg.
„Mikro-arckifejezések felismerésének egyik nagy kihívása, hogy az arcmozdulatok intenzitásszintje túl alacsony, és ezért nem lehet megkülönböztetni őket egymástól” – nyilatkozta Li.
A problémát a kifejezéseket „felnagyító” algoritmussal kezelték. A nagyítást az érzelmi megnyilvánulások közben változó részek azonosításával, és az arc eltorzításával oldották meg.
Ezt követően az algoritmus pozitívnak, negatívnak vagy meglepetésként kategorizálja a megjelenített érzelmeket. A kategorizálást az adatbázis példái alapján tanulja meg.
A technológiát hazugságvizsgálatnál, rendőri munkánál és a pszichoterápiában alkalmazhatják.
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.